Sziasztok!

Az elmúlt időszakban előkerült jó pár beszélgetés/interjú Bebe-ről, amik mostanában készültek. Meg is kezdem a döppinget: az első interjú a ‘The Global Chart Show’ podcast-tel történt, amit Brooke Reese készített vele. Az interjú sajnos kizárólag az Apple Music-on elérhető, de belinkelem nektek, így akinek van előfizetése, az meg tudja itt hallgatni. Mindenesetre kedvencünkkel egy 30 perces beszélgetést rögzítettek és ezeket hoztam el nektek összegyűjtve és a hozzá készített 3 fotósorozatképet is.

Elmesélte Brooke a beszélgetés elején, hogy ő is részt vett a lemezbemutató eseményen, ami még március 7-én volt. A ‘BEBE’ projekt kezdetén nem tudott semmit a 70-es évekbeli diszkó zenékről, a hangzásró, legelőször Fletwood Mac-et hallgatott, ami nagyon megtetszett neki. Majd próbálta belevegyíteni ebbe a műfajba a saját stílusát és a 70-es évekbeli diszkót. Képeket gyűjtött össze, abból merített inspirációt, hogy mi az, ami tetszett neki azokból az időkből, ilyen volt a hatalmas, göndör haj vagy akár a régi, vintage autók. Szeret sokszor zenét hallgatni miközben füvezik, kikapcsol közben és ezt dalba akarta foglalni, ekkor született meg a Satellite is. A ‘Rocketman’ dal megismerése és értelmezése után döntött úgy, hogy ő is akar nőként írni dalt a füvezésről. A lemez megszületésénél a ‘Seasons’ volt az első, ami végül az utolsó helyre került fel lista szerint, majd jött a Heart Wants What It Wants, Miracle Man. Mindenképpen olyat akart felrakni a lemezre, amik neki tetszenek és szereti őket, a kedvencei kerültek fel, de állandóan túlgondol mindent és túl kritikus. Szerencsés, hogy sikeres dalok születtek és közreműködőként jelen volt, de ezért is nevezte el a lemezt ‘BEBE’-nek, hogy tudják, hogy kicsoda is ő, mert sokszor lesokkolta az embereket, amikor megtudták, hogy egyes dalokat ő írt/és vagy énekelt fel. Dolly-val már 4 éve próbált közös dallal, de akkor egy olyat küldött neki, ami nem igazán nyerte el a tetszését a témája miatt, mert a mennyről és a pokolról szólt. De most a ‘Seasons’-nál úgy érezte, hogy ez végre neki is tetszhet és muszáj közreműködnie benne. Amikor 1 héttel később visszaküldte a felvett részét, Bebe sírni kezdett. Tudta, hogy Dolly nagyon elfoglalt, de szeretett volna vele közös klipet és az énekesnő menedzsere mondta, hogy menjen el azon a bizonyos szerdán Nashvillebe és akkor megoldhatnak valamit. Összesen 4 órájuk volt leforgatni a klipet, de ez bőven több, mint amennyiben reménykedett, de nagyon ideges volt, hogy ott ül mellette. Őt nagyon őszintének nevelték a szülei és örül, hogy olyan emberek állnak mellette most, akikre számíthat. Például amikor először dobta őt egy kiadó, senki sem válaszolt a hívásaira, ami több, mint 20-30 embert jelentett akkoriban, akik a csapatába tartoztak. Elmondta, hogy nagyon izgatott a turné miatt, idén nagyon szuper kis turnébusszal rendelkezik és Bear, a kiskutyája is vele lesz, de tervezi még, hogy Latin-Amerikába is ellátogat, most ezen dolgozik. A ‘Miracle Man’ dalát otthon vette fel, de általában szeret a stúdióba elvonulni a laptopjával. Sőt, még szinte hallható is a dalban, hogy a párja közben játsszik a Call of Duty játékkal. Összegyűjtött 5 dalt, ami hatással volt az albumra, amik a következők: Boney M – Rasputin (ez az I’m Not High, I’m In Love dalnál hallható is, szinte a teljes dallamát is belerakták, lelassítva). A Seasons dalát Fletwood Mac – Landslide dala inspirálta, harmadiknak Stevie Nicks – Edge of Seventeen dalát mondta, végül Aerosmith – I Don’t Want To Miss a Thing-et mondta és természetesen Eiffel 65 – Blue dala sem maradhatott ki, aminek az egész ‘I’m Good (Blue)’ dalt köszönhetik.