Bebe-vel még májusban beszélgetett a Billboard, amivel adósotok voltam. Tudom, már nagyon régen volt május, de valamiért ez az interjú elkerülte a figyelmemet, viszont a tartalombővítése céljából (is) elhoztam nektek, hiszen érdekes dolgokat mesél kedvencünk, még a második lemez megjelenése előtt.

2020 elején beszéltél arról, hogy a második lemezedre koncentrálsz, aztán megtörtént a pandémia. Hogy változott meg az album ennek hatására az elmúlt évben?
Ez vicces, mert nagyon összeraktam a lemezt, ahol benne volt az ‘Empty’, a ‘Death Row’, a ‘Break My Heart Myself’ világ, majd hozzáadtam a ‘My Dear Love’-t, belecsempészve egy kis hip hopot vele. De azzal, hogy az albumon csücsültem, kicsit megőrített, hallgatva ezt a sok lassú dalt. Amikor egy lemezen ülsz két évet, két és fél évet, változtatni akarsz rajta. Így le kellett küzdenem magamban azt, hogy ne igazán variáljak, de aztán beleraktam még a ‘Sacrifice’-t és az ‘Amore’-t. Több műfajt is beleraktam és ezt is akartam.

Kicsit ráuntam azidő alatt, amíg rajta ültem. Majd együtt írtunk a Zoom-on keresztül, de az nem volt már ugyanaz. Szeretek egy szobában ülni a közreműködőkkel. Nem jó érzés számítógépen keresztül, mert nem érzed az energiákat. Egy ember gitározik, te énekelsz és ez kész rémálom. Kicsit megtorpanva éreztem magam, mintha nem is írnék. Így kicsit változtattam a lemezen, de egy ponton meg kellett állnom, mert úgy voltam vele, ha nem teszem, 80 különböző műfaj lesz rajta. Szeretem a Twenty One Pilots-ot és a No Doubt-ot, szerettem volna gitáralapú dolgokat, hip hop-pal keverve. Például úgy, mint a ‘Sacrifice’ vagy az ‘Amore’.

Sok dalírói rizikót vállaltál be a ‘Better Mistakes’ lemezen, például a ‘Death Row’-val és a ‘Better Mistakes’ refrénnél. Ihletet merítettél Dean Martin ‘That’s Amore’ dalából és közreműködött a dalodon Rick Ross. Ez egyfajta szabadság is.

Sokszor túlgondoltam az egészet majd elérkeztem arra a pontra, hogy azt mondtam, a fenébe, csessze meg. Majd azt tettem, amit csak akarok. Szeretek olyat tenni, ami más, ami kicsit felborítja a dolgokat. Nekem ez izgalmasabb, ha zeneileg több dolgot is kipróbálhatok. Ha lehetett volna, felraktam volna a lemezre metál dalt is, de mindenki ellene volt. Nehéz, mert az idő nagy részében másokkal dolgozol együtt az iparágban és az emberek biztonságban vannak. Nemcsak az előadóról van szó, hanem az emberekkel az előadók körül, akik más előadókkal is dolgoznak.  Akarok egy metálos dalt, kicsit poppal keverve, mert szeretem a gitárokat. Amikor Nirvana-t és Red Hot Chili Peppers-t hallgatok azok a dalok elindítanak bennem valamit és a sötétebb daloktól jól érzem magamat. Akartam egy gitáron alapuló dalt, de sokszor, amikor új dolgokat próbálnék ki, az emberek megijednek és bíztatnak arra, hogy a könnyebbik utat járjam. Elég idegesítő.

Viszont másfelől, úgy érzem, hogy a zeneipar nyitottabbá vált afelé, hogy összemossuk a műfajokat. De azt is gondolom, hogy könnyebb egy ‘pop előadót’ mindig ‘pop előadónak’ tartani.

Én ezt értem. Azt hiszem automatikusan több pop-os dalokat készítek. De ha azt mondom, hogy ‘ó, akarok kicsit metálos jellegű, hangulatú dalt’ vagy ‘írok egy pop-os dalt rá’ számomra csak annyit jelent, hogy kicsit felturbózom a dolgokat, hogy ne legyen minden olyan nyilvánvaló. Egy pop dal nekem egy nagyon fülbemászó zene – műfajtól függetlenül, legyen az dance, hip-hop vagy country. Ha egy dalt a legtöbben kedvelnek az népszerű dal. Így írok egy pop-alapú dalt és együttműködök emberekkel, hogy új dolgokat próbáljak ki de sokszor bosszantó, ha úgy érzem, nem elég népszerű.

Mi volt az írói folyamatod az elmúlt évben? Azt mondtad, kicsit megrekedtél. Le kellett kicsit ülnöd valahova és kitalálni a dalokat?

Sokfélét írogatok – például a ‘Die For a Man’ második versszakát a nappalimban írtam. De nem történt semmi különleges dalszerzési folyamat. Voltak versszakok, amiket be kellett fejezni vagy véglegesíteni. De számomra nem működik a Zoom. Így nehezebb volt. A gitár részleget a ‘Mama’-n Zoom-on csináltuk és a ‘Die For a Man’-t is Zoom-on vettük fel. Újra meg kellett tanulnom, hogy egymagam megcsináljam a dalokat és hogyan működik jól a mikrofon. Felállítottam magamnak egy kis sarkot ehhez a konyhában.

Tinédzserkorod óta írsz dalokat. Ám azóta, mondhatjuk a zeneipar teljesen átalakult. Trevor Daniel, aki feltűnik a ‘My Dear Love’ dalodban egy slágert adott ki, ami egy TikTok dalból indult ki. Ez hatott valamelyest a folyamatra?

Olvastam egy cikket Megan Thee Stallion-ról és hogy hogyan próbálták kiválasztani a kislemezét. Majd a ‘Savage’ berobbant. Ezt az albumot leginkább még TikTok előtt írtam. Szóval, ha valami ott befut, akkor az szuper, de egyáltalán nem a TikTok-ra írtam a lemezt. Én csak a dalaimat akarom írni. Nem tudnék semmilyen platformra zenét írni, bár nagy TikTok rajongó vagyok és órákat lógok ott, sokat nevetek.

Szeretem, ha valami ott robban be és ha meg kell történnie és a srácoknak tetszik, akkor legyen. Szerintem unalmas lenne egy applikációnak dalt írni – az emberek mindig a rádiónak írták a dalokat, így azt hiszem ez ugyanaz a sz-r. Őrület, hogyan változnak a dolgok.

A 2018-as ‘I’m a Mess’ dalodat kicsit euréka pillanatként jellemezted, az érzés és az album fókuszálására értve. Mi volt abban a dalban, hogy elérkeztünk a ‘Better Mistakes’-hez?

Őszinteség. A dalt egy hektikus, mániás pillanatban írtam. Jól esett, hogy nem éreztem magamat tőle komfortosan. Ahogyan akkor éreztem az nem volt egészséges, de már tudom, hogyan ártalmatlanítsam magam, ha úgy érzek, amikor valami bánt és éppen dalban fejezem ki magam. A hangzása leginkább a ‘Break My Heart Myself’ dalhoz hasonlít a leginkább, de szeretem annak a dalnak a hangzását és szeretnék belőle többet kihozni. Szeretem, amit elértünk azzal, de szeretnék mélyebbre menni.

Ismét hallható tőled a lemezen, hogy kényelmetlen helyzeketben mutatod be magadat. Például a ‘Sabotage’ c. dalban, ahol előtérbe helyezed az önpusztító énedet. Az album számodra egy egyfajta kritikus önvizsgálat is.

Ez igazából elég különös. Úgy érzem, sokat tudtam meg magamról és boldogabb vagyok, mint valaha. És nyugodtabb – bár a számomra nyugodtság az sokaknak még ígyis őrület. De ez egy önvizsgáló procedúra volt, különösen a karantén alatt. Az album elkészülésének folyamataiban elég jól kiismertem magamat és a személyiségemet. Megtanultam elfogadni önmagamat minden hibámmal együtt. Úgy gondolom, hogy a legfontosabb az életben, hogy elfogadd önmagadat, jót és rosszat egyaránt. Sokáig, amikor sikeres dalaim voltak, nagyon áldottnak éreztem magamat, de sosem éreztem magamat elégnek. És ez nem egy jó érzés.

Volt valami különös oka, amiért így éreztél? Többet akartál elérni?

Mindig több és több sikert akar az ember, több slágereket, több rajongót, a legnagyobb lenni, amennyire csak lehet. Szerettem volna Grammy-t nyerni a ‘Meant To Be’ dallal. Ez egy álmom volt, és ezután csalódott voltam, hiszen számomra, ha valami Grammy-re méltó volt, az a Meant To Be. De bármikor voltam díjátadón mindig úgy éreztem, hogy nem vagyok odavaló. Nem vagyok egy toplistás szupersztár. Mindig úgy gondoltam, hogy csak egy kis szelet jár nekem. Köszönhetően a szövegírásomnak, mert van a toll felett hatalmam és képes voltam olyan dalokat írni. Sokszor éreztem úgy, hogy nem kéne ott lennem és bárcsak el tudtam volna fogadni magam és úgy állni hozzá, hogy ‘itt vagyok, okkal vagyok itt és csak csinálom a kib-szott dolgomat’.

Már egy évtizede vagy az iparágban. Könnyebb lett neked?

Új csapat van körülöttem így mindent próbálunk kitalálni. De még mindig úgy gondolom, hogy sok munkával jár. Tudom, hogyan működnek jobban a dolgok, tudom, hogy mit szeretek és mit nem. Számomra fontos, hogy olyan emberek legyenek körülöttem, akikkel élvezni tudom az utat, legyen az egy fotósorozat, egy interjú vagy éppen stúdiózás. Szeretek stúdióban lenni és színpadon. A munkafolyamat néha szórakoztató, ám néha nem, de ez a csomaggal jár. Biztosra kell menni, hogy ezzel a csomaggal együtt olyan emberek vannak körülötted, akikkel élvezed együtt a folyamatot.

Korábban beszéltél arról, hogy milyen üzletasszonynak lenni, hogy elolvasod a szerződéseket, jobban felügyeled a karriered dolgait. Mit gondolsz, most könnyebben értik meg az előadókat, mint korábban?

Bárcsak tudtam volna akkor ezeket, amikor a karrieremet kezdtem, mint amit most tudok. Bárcsak tudtam volna. Szerintem most az emberek jobban a sarkukra állnak, sokkal erősebbnek érzik magukat és a közösségi médiának köszönhetően az előadók, dalírók tudják egymást támogatni. Ez nagyon tetszik és bárcsak korábban létezett volna ez. De örülök, hogy megtörtént ez a változás, különösen az új előadók és dalírók számára, akik érkeznek a szakmába.

Szóló lemezeket felvenni, másoknak írni, turnézás, másokkal együttműködés, nem zenei munkálatok. Ezek közül melyekre szeretnél koncentrálni az elkövetkező hónapokban, években?

Szeretnék tovább írni és turnézni. Ennyi. Hiányzik, hogy hónapokig nem voltam stúdióban és turnézni sem. Szeretek utazni, szeretek különböző országokba menni, rajongókkal találkozni, színpadon állni. Ha megnyílik a világ, akkor meg fogok őrülni és elmegyek mindenhova. Tudom, hogy így lesz, senki sem állíthat meg!