Hogyan írnád le az utadat a sikerig?
Nagy utazás volt. A kedvenc sztárjaimat láthattam egy dallal feltörekveni. Így ez mindig is nagy bizonytalanság volt nekem: én miért nem érhettem el azt, amit ők? De rájöttem, hogy az én karrierem más. Még mindig itt vagyok. Mármint, éppen most fotóztuk a Health címlapját. Nem is tudom ezt feldolgozni! Ez számomra olyan volt, mint több puzzledarab, amit össze kellett rakni, inkább mondanám maratonnak, mint sprintnek.
Te már a kezdetektől nem rejtetted véka alá a mentális betegséget – már akkor beszéltél róla, amikor senki sem.
Tudom. Emlékszem arra is, amikor 2014-ben megjelent az ‘I’m Gonna Show You Crazy’. Most már új rendszer van a kiadómnál, aminek nagyon örülök, de akkoriban nem akarták megjelentetni. Az első sorok így indulnak: ,,Háború zajlik az elmémben, néha azt kívánom, hogy halott legyek/megtörtem.”, ők ezt nem akarták megjelentetni. Így egyedül raktam fel Spotify-ra Szilveszter éjjelén – és nagyot robbant. 40 millió kattintást értem el. Sok dolgot éltem át a mentális betegségemmel kapcsolatban. Ez olyan valami, ami nagy része annak, aki vagyok.
Milyen hatással van ez a munkádra?
A napokban írtam egy dalt arról, hogy éppen egy boldog dalt írok. Elég nagy falat volt nekem. Az első sorok így hangzanak: ,,Írtam egy boldog dalt, próbálok vele együtt énekelni, de csak megjátszom.” Elég jó dal, rajta van a következő lemezemen. Egy eseményen voltam aznap és rámtört a szorongás, így a színfalak mögött kellett maradnom, a csapatommal beszélgettem. Sokszor félek. És általában ez azért van, mert ideges vagyok és próbálom kicsit lecsitítani a szorongásomat.
Emellett elég őszintén beszélsz a testkép elfogadásának küzdelmeiről is. Hogy állsz ezzel a témával most?
Kiskorom óta én már teltebb vagyok. Amikor az első szerződéseimet megkötöttem, a menedzserem kijelentette, hogy ,,Na, készen állsz egy alakformáló táborra?” Úgy voltam vele, hogy persze, de fogalmam sem volt róla, mit jelent. Kijelentették, hogy közel 10 kilót le kéne adnom és ez eléggé felbosszantott. Egy ponton már nem voltam megelégedve magammal és ez néha még most is igaz, de próbálok kedves lenni magamhoz és ilyesmiket. A házban szoktam fehérneműben mászkálni. A terapeutám azt tanácsolta, hogy meztelenül mászkáljak, de erre még képtelen vagyok.
Az a nyomás, hogy neked mindig tökéletesen kell kinézned, milyen hatással volt rád?
Olyan popsztárokat látok, akik nagyon vékonyak. Azt én is el tudnám érni. Megtettem korábban is, amikor vagy 55 kiló voltam és nyomorultul éreztem magam. Állandóan fáztam, nem ettem, fenekem sem volt. És most, amikor megnézem azokat a fotókat, akkor rájövök, hogy milyen vékony is voltam! De sosem élném át újra… Még ennél a fotózáshoz is, valószínűleg mások már rég halálra edzették volna magukat. Nem eszem a tökéletes ételeket, és nem éheztetem magamat – tegnap este parmezános csirkét ettem, előtte este pedig thai kaját. Én élvezem az életemet. Aztán eléggé kiakadtam miután a mérlegre álltam. Úgy voltam vele, hogy ,,Istenem! A francba! Felszedtem közel 3 kilót és lesz a Health fotózásom!” De aztán úgy voltam vele, hogy tudod mit, egyáltalán mikor lennék rá kész? Ez nonszensz. Azt kell tenned, ami neked a legjobb!
Azt pletykálják, hogy megcsináltattad az orrodat és fenékimplantátumot rakattál be.
Ez elég vicces. A legjobb barátom egy stylist és sok másik emberrel dolgozik ebben az iparágban, akik arról beszélnek, hogy a fenekem biztosan kamu és nem tudják, hogy ő a legjobb barátom. A védelmemre kel, hiszen már ismer ősidők óta és tudja, hogy a fenekem nincs megcsinálva. Sosem csináltattam meg sem az orromat sem a fenekemet. Ami azt illeti, orrsövényferdülésem van és emiatt folyton arcüreggyulladásom van és félek megműttetni. Félek kés alá feküdni – nem akarom, hogy valaki az orrommal szórakozzon! Szeretném majd a későbbiekben a melleimet megcsináltatni. Ha jobban és szexibbnek érzem magam, miért ne? Mindenki tegye azt, ami boldoggá teszi.